Sokat olvasunk. És sokat gondolkodom, hogy miket olvassunk. Döbrentey Ildikó legújabb égből pottyan meséi már régóta velünk laknak. Azt tudja, amit nagyon kevés mesekönyv: szívhez szól, de nem érzelgős, értéket közvetít, de nem oktat: varázsol minden szavával. Döbrentey Ildikó olyat tud, amit a legnagyobb írók tudnak csak: gyönyörködtetni és belesüllyeszteni a mese világába páratlan fantáziájával és a magyar nyelv bűvészi játékával. Szépen ír, és ez nagy szó. Nem azért, mert választékos szavakat tanulhatnak belőle a kisgyerekek, vagy kapcsolatba kerülnek a helyes mondatformálással. Azért, mert a varázslat és a szépség kézen fogva járnak. Ha elveszne a szépség, megtörne a varázslat.
Mert a Holnembolt polcán páratlan bátorságú és állhatatosságú játékok valódi értékekre tanítanak, a vége pedig hol szilveszteri mulatság, hol jókedvű lángos evés. Ahol főszereplő lehet egy piros cipőfűző vagy a bölcsőszájú halacska és ahol a picinkék ugyan éjjeli iskolába surrannak, amikor mi alszunk, de azért mégis olyanformák, mint a mi gyerekeink.
Olvassátok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése