2010. március 14., vasárnap

Gyerekklinika - Wellness részleg


Átestünk a tűzkeresztségen és eltöltöttem beteg gyermek szülőjeként az első éjszakát egy egészségügyi intézményben. A közelemben rengeteg borzasztó történetet hallottam, arról, hogy jog ide, jog oda, számtalan helyen nem engedik meg, hogy végig a gyerekeddel legyél. Rettegtem, hogy ez velünk is megesik, egyszerűen nem tudtam elképzelni, nem lehetséges ilyen.
Rózsa olyan ideális beteg volt, hogy a csodájára jártak: gyakorlatilag egyetlen hangja nem volt, miután lement a láza úgy ítélte meg, hogy ez remek kis hely egy csomó emberrel, akik nyilvánvalóan azért vannak ott, hogy vele kukucsosat játszanak.
Lényeg a lényeg: én etettem, én altattam, én adtam be neki a gyógyszert, az én ölemben ült, amikor vért vettek, vérnyomást mértek. Ha ez nem így történik, a gyerekem az ájulásig sírja magát valószínűleg és nem bírnak vele, ez egészen biztos. Mindenkinek ez volt a legharmonikusabb megoldás.
kb. 15 oldalon keresztül tudnám sorolni, hogy lehetne továbbjavítani a helyzetet (pl ha nem kell ébren töltenem az éjszakát, másnap valószínű nem vagyok a végletekig kimerült és jobban tudom támogatni az orvostudományt meg a gyerekemet, arról meg jobb, ha nem beszélünk, hogy eme nyaralásunkról sikerült egy elsőosztályú hányós-hasmenős vírust hazaszállítani kis családunkba), de az alapok rendben voltak. És innentől nem érdekelt, hogy ezt az orvosok egy része valószínűleg felesleges újkori hóbortnak tartja, ott voltam és fogtam a kezét. Szégyellje magát az a kórház, ahol ez nem így van.

1 megjegyzés:

  1. Gyógyulást a családodnak!!!
    Átérzem a dolgot, mindkét gyerekemmel sikerült már 2-2 alkalommal 1 napos "üdülést" nyernem a gyerekkilinika különféle épületeibe(és a hányós-fosóst mi is beszereztük a steril részlegen, de ez tavaly volt).
    Szerencsére minden esetben sikerült megtalálnom azt az embert, aki megértette szándékomat és elszántságomat, ezért nem akadályozta a tv. adta lehetőség igénybevételét. Persze ehhez jó tudni, hogy mik a jogaink és ehhez kulturált módon ragaszkodni, erre általában jól reagálnak a dokik (nagyon nem ehhez szoktak), szerintem az ő munkájukat nem hátráltatja és a gyerek gyógyulását is segíti.

    VálaszTörlés