A Nők Lapja 41. számában van egy remek cikk (Hulej Emese tollából), egy remek pszichológus szakértővel (Vajda Zsuzsannával) a játékokról. Az újságíró és a pszichológus egy játékboltot járnak végig és megnézik melyik korosztálynak, mit ajánl egy átlagos üzlet. Néhány részletet olvashattok a cikkből (remélem lehet ilyet csinálni):
" - Ezek nagyjából rendben vannak - emeli le Zsuzsa az egyik csecsemőt formázó darabot -, mert itt a baba méretét és arányát megtartották. Vagyis nagyobb a fej, rövid végtagok. De az már nem jó, hogy mindegyik "tud" valamit: eszik, beszél vagy pisil. (...) Kevesebbet hagynak meg a gyerek fantáziájának, aktivitásának, mint amennyit kellene. A legtöbb játékra, ahogy itt körülnézünk, ez jellemző."
" - Az ilyen játék, amelyik pontosan leképezi a felnőttek világát, idő előtt kirántja a gyereket a mintha korszakból. Úgy teszek, mintha... - így játszik a gyerek. Neki nem kell kisvasaló, mert fog valamit és az a vasaló, vagy a következő pillanatban garázskapu. A "nagyon kész" játékokkal nem lehet sokáig játszani."
"Én a szülők felelősségérzetén kívül az önbizalmát is erősíteném - teszi hozzá, már a bolton kívül Vajda Zsuzsanna - Bízzanak a józan eszükben, még akkor is, ha a hároméves gyerekük rámutat a reklámban vagy mesefilmben látott figurára, hogy neki olyan kell! A szülő örömet szeretne szerezni, ez érthető. De fontos, hogy ne vergődjön tehetetlenül a gyerek vágya és a cégek érdeke között. Ha valamiben nem hisz, nem látja jónak, nyugodtan képviselje ezt az érzést, és magyarázza meg a gyereknek is. Bízzon a saját józan eszében és a tapasztalatában!"
( A mellékelt Barbie - csocsó designbútor kiállításra készült, legalább vicces)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése